A tényleges munka az Image Workspace ablakban indul. A feldolgozás általában meglévő kép betöltésével indul. Lehetőség van arra is, hogy a felhasználó a Sketch ablakban készítsen rajzot, majd azt átküldje a képfeldolgozóba. A Sketch az indító EXE-ből érhető el, rajz készíthető benne, a kész rajz pedig átküldhető a képfeldolgozóba. A főablak hasznos, de nem ez a kötelező kezdőlépés.
Nyisd meg az Image Workspace-t, és töltsd be a képet. Innen indul minden további lépés. Kép nélkül nincs feldolgozás.
Ezután állítsd be a géphez tartozó alap környezetet.
Először válaszd ki a machine mode-ot. Diode módban saját gépprofilt használsz. Fiber módban ez nem ugyanilyen blokkoló lépés.
Diode módban adj meg vagy tölts be machine profile-t. A profile a gép viselkedését írja le. Erre épül a helyes feldolgozás és a helyes G-code. Ha ezt kihagyod, diode módban nem lesz érvényes feldolgozás.
Nem kell a firmware értékeit fejből tudnod. A program USB kapcsolaton keresztül tud kommunikálni a géppel, és ki tudja olvasni a kiinduló gépadatokat. Ha ez sikeres, a profile alapjai automatikusan kitöltődnek.
A profile része a modul érték is. Ha több különböző modulod van, érdemes külön profile-t menteni hozzájuk. A modul nem csak adat: a rendszer később ezt is figyelembe veszi.
A profile-t mentsd el, amint használható. Ezzel a későbbi munkáknál nem kell mindent újra beállítanod. A mentett profile később visszatölthető.
Ha megvan a machine mode és a profile, lépj tovább a geometriára.
Add meg együtt a következőket:
Ezek együtt határozzák meg a rasztert és a tényleges gravírozási méretet. Ha ezek közül valamelyik hiányzik vagy rossz, az eredmény sem lesz helyes.
Ezután készítsd elő magát a képet.
Ha nem a teljes képet használod, állíts be crop-ot. Ez opcionális.
Ha a képet valóban el kell forgatni, használd a Rotate 90 lépést. Ez a feldolgozásra is hat.
Ha csak más nézetben akarod látni a képet, használd a preview forgatását. Ez csak megjelenítési réteg.
Most jön a legfontosabb döntés.
Válassz feldolgozási módot. Ez határozza meg a végeredményt és a G-code viselkedését is.
Grayscale akkor jó, ha folytonosabb tónust akarsz. Dither akkor jó, ha bináris pontképpel akarsz dolgozni. Hybrid akkor hasznos, ha a grayscale túl sima, a dither túl kemény. Depth akkor való, ha két külön feldolgozott ággal akarsz dolgozni.
Ezután ellenőrizd a preview-t.
A preview ellenőrzésre való. Nem minden módban a végső gravírozás közvetlen 1:1 képe.
Ha a beállítások rendben vannak, indítsd el a Process lépést. Itt készül el a feldolgozott kép. Ez lesz az export alapja.
Ezután mentsd el a vezérlőfájlt.
Mentsd el a G-code-ot. Ez még nem futtatás.
Az overscan export oldali beállítás. Ezzel azt szabályozod, hogyan fusson ki a gép a kép szélein.
A soreltolás / line shift a profilhoz kötött korrekció. Ez nem kezdő lépés, és nem külön képfeldolgozási döntés.
Ha elkészült a G-code, lépj át a futtatásra.
A mentett G-code a Sender ablakban fut. Itt történik a tényleges futtatás.
Nyisd meg a Sender-t. Válaszd ki a portot, majd csatlakozz a géphez. Ha a port nem jelenik meg, ellenőrizd a kábelezést és hogy a gép csatlakoztatva van.
Töltsd be az előbb elmentett G-code-ot. Állítsd be a pozíciót.
Ha kell, futtass külön frame-et. Ez opcionális, és pozicionálás előtt hasznos.
Ezután indítsd el a munkát. Szükség esetén használhatod a Pause, Resume és Stop vezérlést.
Háromféle mentést érdemes megkülönböztetni.
A profile mentés a gép újrahasználatához kell. Ezzel ugyanazt a gépet vagy modult később gyorsan vissza tudod tölteni.
A workspace mentés a teljes aktuális állapotot menti. Ebben benne van a konkrét kép és a feldolgozási beállítások is. Ezt akkor használd, ha ugyanarra a munkára akarsz később visszatérni.
A DB mentés ennél szűkebb. Ez inkább rekord- és paraméterszintű mentés. Nem ugyanaz, mint a teljes workspace állapot megőrzése.
Korábbi munkát a főablakból tudsz visszatölteni. A részletes működést a Tudástár tartalmazza.